Kell egy jó cipészmester, aki szakmáját szívvel lélekkel muveli, és aki képes maradandót alkotni. Létezik egyáltalán ilyen a mai modern mindent felfaló világban? Létezik, de kevesen maradtak, kevesen maradtunk. Egy marék hazai cipoüzem, egy marék régi kézmuves mester, ez maradt a Magyar cipogyártásból. A munkaasztal fölé görnyedo mester kezében készülnek ma is, a legtartósabb noi és férficipok. Ezeket a cipoket saját kezével formálja meg, varrja össze, állítja egybe. A nemes bor a keze munkája által kel életre, és használója sokszor egy évtizedig is hordhatja. Elnyuhetetlen örök mesteri darab, egy cipo, amely a könnyuipar egyik mestermuve is lehetne. A kézzel varrott és gyártott cipoket lesöpörték a tömegtermelés óriásai, akik nagyüzemekben a Távol- Keletrol ontják árukészleteiket verhetetlen áron. Az olcsó Távol- Keleti cipoket sokszor gyerekmunkások, egy szelet kenyér munkabérért zakatoló gépek között állva készítik. Hogy ezek a cipok jók vagy nem jók nem tisztem megítélni. Sokszor jó termékeket gyártanak semmi kétség. Mi van azonban a Magyar Könnyuiparral, mi van a Magyar Cipogyártással? A Magyar Cipogyártás, köszöni szépen jól van, vagyis oszintén megmondjuk haldoklik, és csendesen egyenként hullatja reményeit, és jövobe vetett hitét. Most itt állunk páran a hazai cipoipar megmaradt maradványaként és dolgozunk rendületlen, hogy munkánk gyümölcse a jó hírnevünk, megmaradjon. Mert vannak, akik hisznek még bennünk. Hisznek bennünk, mert egyszer már vásároltak Magyar Kézzel Gyártott Cipot és tudják azt, hogy sehogyan nem sikerült 3 évig széttaposni a cipojüket, nem jött le a talpa, nem ázott be, vagy nem ment szét egy hónapon belül. Ha mégis lejött a talpa, mert valami hiba csúszott a cipész munkájában akkor egybol kicserélték, és nem vitatkoztak azon: mikor vette, miért ezt vette, miért és hogyan hordta? Egyszeruen kicserélték, mert nekünk fontosabb a vevo megtartása, mint a nyereség a haszon mindenáron való megszerzése. Mint az olvasó észrevette többes számban íródik az írásom. Nem csak magamról beszélek, hanem az egész hazai cipos társadalomról, mindazokról, akik a cipokkel nem kereskednek, hanem saját maguk gyártják oket, vagyis valóban a Magyar Cipo Gyártókról írok, és kis cégemrol, az Alföldi Ciporol.
Itt vagyunk tehát, szépen egybegyülve, mint egy régi és megsárgult iskolai csoportképen, és nagy zavarunkban egymás kezét fogjuk nagy csendesen. És itt van az ALFÖLDI CIPO is, ami nevet szerezett magának a Tisza Cipo, és más nagy gyártók mellett. Még itt vagyunk egy páran a Magyar Cipot képviselo Magyar Gyártó Üzemek. A Magyar Cipogyártás nagyon régi hagyománnyal rendelkezik. Jó cipot gyártók hírében álltunk. Magyar Cipot is viselt Hemingway, Frank Sinatra, és még sokan mások. Az Alföldi Papucsot és az Alföldi Cipot fiatalok hordták. Ebben nevelkedett egy lassan letunt nemzedék. Itt vagyunk tehát és gyártjuk a Magyar Cipoket. Reményeink szerint az önök kedvére, megelégedésére, és hasznára.
A céggel kapcsolatos vélemény, hozzászólás.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.